Beszámoló az MCE nyolcadik konferenciájáról
2010. október 21. Tatabánya

Nagy sikerrel zajlott a Magyar Controlling Egyesület „A controlling gyakorlata” címmel immár nyolcadik alkalommal rendezett konferenciája 2010. október 21-én, Tatabányán.  A konferenciának ezúttal a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája adott helyet. Az egy napos konferencián közel 80 résztvevő jelent meg az ország különböző részéből, akik szinte teljes létszámmal kitartottak az előadások végéig. Az előadásokat követő fogadáson még tovább  folytak a kiscsoportos beszélgetések.

A konferencia résztvevői között egyre több az a controller, gazdasági vezető, tanácsadó. aki minden évben megjelenik rendezvényünkön, még akkor is, ha az a lakóhelyétől távoli városban kerül megrendezésre. Így a szakmai ismeretszerzésen kívül haszna a konferenciának, hogy egyre több emberi és szakmai kapcsolat szövődik.

A konferencia előadásai három csoportba sorolhatók. A controlling és a válság, a nagyvállalati controlling gyakorlat és a KKV-k controlling lehetőségei.

A főiskola rektorának, Dr. Hajtó Jánosnak és az MCE elnökének, Nemesdy Ervinnek a megnyitója után dr. Bodnár Viktória tartott előadást „Controlling a válságban: erre is van eszközünk?”  címmel. Az előadó ismertette az IFUA válsággal kapcsolatos vállalati felmérésének tapasztalatait. A vizsgált vállalatok nagy része jelentős visszaesésen van túl és bár a megtörténteknél kisebb mértékű, de további csökkenést várnak. A vállalatok többsége szerint a válság még több évig el fog tartani. Mit tesznek a vállalatok? A likviditásjavító intézkedésekben a KKV-k a legaktívabbak. Az egyéb kiadások csökkentése vállalatmérettől függetlenül népszerű intézkedés, a beruházások csökkentését inkább a kisebb vállalatok tervezik, vagy kezdték már el. Nagyon fontos, hogy a vállalatok tulajdonosai, vezetői változzanak! Vegyék komolyan azokat a hagyományos és talán triviális controlling módszereket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, csak nem figyeltek rá a döntéshozók eléggé.
Eljött a mi időnk! Bíztatta a controllereket az előadó.

Nagy sikert aratott dr. Kandikó József professzor előadása a marketing controllingról. A marketing a minél többre való törekvésen alapszik. Az viszont látszik, hogy a pénzügyi és gazdasági válság nyomán egy történelmi korszak határára érkeztünk, ahol az erőforrásokban, a gazdálkodásban a fenntarthatóság célját és nem a növekedés célját lehet majd kitűzni. Szemléletváltás szükséges, mely a fogyasztás racionalitására és esetleg a csökkentésére irányul. Ahogy a  Tao Jüan Ming mondja: „Józanság és mérték vezet, sose vétkeznék ellene, mi az „elég”-en túl vezet, nekem ingyért sem kellene” A marketingcontrolling e szemléletváltás körülményei között új eszközöket, módszereket igényel. Aki a témáról átfogó ismeretanyagot szeretne kapni, annak jó hír, hogy hamarosan könyvet jelentet meg az előadó.

Már sokszor hallgattunk előadást a lean managementről, de ilyen meggyőzően és hitelesen, mint Katona Rita a Coloplast controlling managere, talán még soha sem.  Az volt a hallgatók érzése, hogy jelen körülmények között tényleg ez a legcélravezetőbb irányítási módszer. Ahogy Rita bebizonyította, hogyan csökkentették le a nem értéktermelő folyamatok arányát, hogyan karcsúsították a bérszámfejtés, a felvétel folyamatait, rövidítették le a zárásra fordított időt, hogyan koncentrálnak a 7 veszteségforrás megszüntetésére. A módszer terjedését mutatja, hogy a konferencia résztvevői közül kb. 6-8 fő már alkalmazza a leant, vagy a lean elemeket a vállalatánál.


Új módszerekre van szüksége a Suzuki Zrt-nek is, mint a válság által sújtott, talán legjobban érintett ágazat egyik vállalatának.  A vállalat pénzügyi vezetője, Gyurján Ildikó elmondta, hogy a vállalat klasszikus controlling rendszert működtet, divíziók szerint terveznek, vizsgálják a fedezetet. Gépkocsitípus mélységű eredményességet számolnak. Alkalmazzák a japán irányítási módszert a GENBA, GENBUTSU, GENGITSU-t, ami magyarra fordítva körülbelül azt jelenti, hogy „menj a helyszínre, tárd fel a hibát és hozzál jó döntést”. Amit másként kell csinálniuk az, hogy ami hiba eddig is volt, de a jó eredmények elfedték, az most látszik és ezért meg kell szüntetni.

A BorgWarner Turbo Systems Kft. turbófeltöltőket gyártó 12 országban működő nagyvállalat. Controlling vezetője, Pál Istvánhatékonynak ítélte controlling rendszerüket, amelyet azzal bizonyított, hogy termékeik életgörbe ciklusának folyamataiban mindenütt ott van a controlling. Controlling rendszerük informatikai támogatottsága is magas szintű, az SAP valamennyi modulját használják és emellett a beruházások megtérülésére és az anyavállalattal történő kapcsolattartásra külön softwereik vannak. A tervkészítésnek nagy jelentősége van, a tervtől való eltérést csak +- 5%-ban tolerálja a vezetés.

A nagyvállalati controlling gyakorlat után Andreas Kovacs a MCS Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője mutatta be egy németországi középvállalat, egy egészségügyi szolgáltató központ controlling rendszerének kialakítási folyamatát. Irigylésre méltó az a gyakorlat, ahogy Németországban a projektre időt (2év), pénzt (1 Millió EUR) biztosítottak.  A munka során olyan rendszert hoztak létre, amelyben megegyezett célokon alapuló vezetés és irányítás vált lehetővé és egyben alapjává vált a németországi egészségügyi rendszer controlling kialakításának.


Purnhauser Dénes, az Avex Kft. tulajdonosa és ügyvezetője rendkívül szemléletesen mutatta be, milyen viszontagságok, buktatók közepette hoztak létre egy családi vállalkozásból igazi jól működő, folyamatosan fejlődő vállalatot. Fő problémának fogalmazta meg, hogy „Nem valósítjuk meg azt, amit elterveztünk”. A megoldás olyan módszer kialakítása, amely keretet biztosít annak, hogy a kezdeményezések, és projektek, amelyek a cég fejlődéséhez kellenek, megvalósuljanak. Erre vonatkozóan bevezettek egy megvalósítási modellt, minden dolgozó számára időmátrix táblázatokkal történő folyamatvizsgálatot. Módszereiket igazolja, hogy 2010-ben is 30%-os bevételi növekedést értek el.

Dénes Tamásné