Beszámoló az MCE hetedik konferenciájáról
2009. október 29. Szolnok

A Magyar Controlling Egyesület 2009. október 29-én Szolnokon tartotta hetedik konferenciáját „A controlling gyakorlata” címmel. A konferenciának a Szolnoki Főiskola adott helyet korszerű, új épületében. Az egy napos konferencián 70 résztvevő jelent meg az ország különböző részéből. A résztvevők nagy százaléka a konferenciáinkat rendszeresen látogató controllerekből, gazdasági vezetőkből tevődött össze.
A konferencia után fogadással egybekötött kiscsoportos szakmai beszélgetésekre került sor. A helyi Ipar és Kereskedelmi Kamara koordinálásával az Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagozatának kiépítésének első megbeszélésére is sor került.

A konferencia színvonalas előadásai több oldalról közelítették meg, hogy a megváltozott körülmények között hogyan kell kibővíteni a vezetői eszköztárat, miben kell a controllernek változnia, új szerepet felvállalnia.

Nagy sikert aratott Toldi Teréz, a Szinergia Kft. vezető tanácsadójának A mérhető szervezeti kultúra címmel tartott előadása, melyben azt mutatta be, milyen sok múlik egy cégnél a szervezeti kultúrán. Megismerhettük, hogy a szervezeti kultúrát hogyan lehet egzakt módon mérni, láttuk a mérés módszereit, a számszerűsített eredményeket, a diagrammos illusztrálásokat. És hogy mi haszna van egy ilyen felmérésnek? Segíti a változásokat, egységes értelmezés alakul ki a beavatkozási pontokról, a feladatokról, erősödik a szervezeti kohézió és a vezetés támogatása.A szervezeti kultúrához hasonló témát dolgozott fel Küsz András a „A korrekt, szabálykövető vagy nyereséges vállalkozás” című előadásában. Lehet-e az eredményt javítani tisztességes munkával, önmagában azáltal, ha mindenki becsületesen végzi a munkáját? A klasszikus controlling módszerek sokszor nem vezetnek eredményre. Ha a vezetők reakciója a hárítás, a controllerek pedig helyben járnak, a cég eredményei semmit nem javulnak, sőt gyakran üzleti pozícióvesztés következik be. Az előadó véleménye szerint a vállalati szervezetfejlesztés hatékonysága drámaian javul, ha a szervezetfejlesztés döntésközpontú coachinggal párosul.

Ellátási – Lánc menedzsment és anyagáramlás controlling címmel tartott előadást Szilvási Mihály, a TM Magyarország ügyvezetője. Ma már be kell látni, hogy nem vállalatok, hanem ellátási láncok versenyeznek egymással. Minden cég egy ellátási lánc tagja. A környezet állandóan változik, ha nem az ellátási láncot menedzselik, káosz lesz. Az előadó bemutatta az ellátási láncok fő problémáit, azok problémakezelési megoldásait. Ismertette az anyagáramlási struktúrát, a vállalaton kívüli, a raktárak és az üzemek közötti anyagáramlásokat, miközben minden folyamathoz, folyamatszakaszhoz kapcsolódóan a méréshez szükséges mutatószámokkal is barátkozhattunk. A siker záloga többek között az, hogy az ellátási lánc menedzselése egy kézben összpontosuljon, természetesen centralizált információs rendszerrel megtámogatva.

Szintén ipari témát dolgozott fel Szívós László a Költségszámítás az értékáram mentén c. előadásában. Szépen felépített prezentációjában meggyőzően érvelt a lean menedzsment mellett, megismertetve a résztvevőket a lean gondolkodás 5 alapelvével, a működés 7 veszteségforrásával. Részletesen feltérképezte az értékáramot, a lean accounting főbb eszközeit, az értékáram mentén számba vett költségek metodikáját. Láthattunk konkrét értékáramonkénti vezetői jelentéseket, valamint számszaki összehasonlításokat a standard költségszámítás és az értékáram alapú költségszámítás között.

Más megközelítést alkalmazott Pásztor Katalin aki a „Controlling a járműiparban turbulens környezetbenelőadást tartotta.  Elegendő-e, hogy a controller kiegészítő üzemgazdasági szolgáltatást nyújtson a menedzsmentnek? Nem mindegy, hogy ezt a tevékenységet milyen módon nyújtja és nem mindegy, hogy a vállalat minden vezetője azonosul-e az elgondolásokkal. Pásztor Katalin rendkívül fontosnak tartja nemzetközi és európai tendenciák alapos elemzését, az előrejelzések több változatban történő elkészítését, az integrált szemléletet. Nagyobb hangsúlyt kapjon a funkcionális controlling, a logisztika, a vevőismeret. A jelentések, beszámolók heti és napi beszámolókká válnak, a felesleges beszámolók elmaradnak, az új frappáns, sokatmondó riportok ideje jött el.

A közigazgatási controlling fontosságát ez évben nem először hangsúlyozta Egyesületünk. Kis Sándorné az APEH főosztályvezető helyettese ezúttal az APEH controllingjába engedett bepillantást. Bemutatta az APEH controlling fejlődését és az alkalmazott controlling tartalmi elemeit. Bár a tevékenységet törvények és szabályozások határozzák meg, beszélhetünk APEH stratégiáról, cél és feladat-meghatározásról, tervezésről és beszámolási riportokról, teljesítményértékelési rendszerről. Mint a hozzászóló dr. Bamberger Anna is megerősítette, az államigazgatási controlling kialakítása nagyon fontos, de egyben nagyon nehéz feladat is. Megnyugtató, hogy ezt a munkát az APEH-ben egyre fejlődő informatikai háttér támogatja.

Dénes Tamásné