Beszámoló a 2004 évi konferenciáról

Az MCE második konferenciájának színhelyét Eger patinás városa adta, mint az ország északkeleti vidékének reprezentánsa. A résztvevők között azonban néhány helyi diákon kívül nem volt észrevehető az a szándékunk, hogy a konferenciák „vándor” jellegével a helyi szakmai közvéleménynek is kínáljuk a bekapcsolódást. Néhány előadás viszont ezt figyelembe vette. Az előadásokról:Chikán Attila professzor (Corvinus Egyetem) legfrissebb kutatási eredményeiket ismertette a hazai vállalatok versenyképességéről, illetve a vállalati menedzsmentek erről alkotott véleményéről. Feltűnő jelenségként említette, hogy a vállalati vezetők az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban úgy vélekednek, hogy

  • a csatlakozást ugyan bizonytalanságot okozónak, de általánosan kedvezőnek tekintik,
  • a nagy többség úgy ítéli meg, hogy a csatlakozás konkrétan az ő számára nem stratégiai jelentőségű
  • a hatások részleteire nézve erősen szóródnak a vélemények, érezhetően nagyon erős az információhiány, nagyon eltérő a felkészülés szintje.

A vállalati funkciók fontossága tekintetében a menedzsment és az értékesítés őrzi vezető helyét a vállalatok gondolkodásában, viszont a működési korszerűséget kifejező funkciók (controlling, információ-menedzsment, logisztika) sajnálatosan erősen lemaradtak.

Sok más meglepő véleménnyel együtt ez a megállapítás arra utal, hogy a controlling terjesztésében minden érintettnek, így az Egyesületnek is, bőven van tennivalója.

Bíró Bernadett és Füstös Anikó (Waberer Holding) a logisztika controllingjának témakörében ismertetett néhány korszerű elemet, bizonyítva, hogy a nagy és szakmai tekintetben fejlett cégek birtokában vannak a hasznos és korszerű eljárásoknak és maguk is fejlesztik azokat. Bizonyára számos cég szállítási részlegei kaphattak ebből hasznosítható információkat.

Bamberger Anna (Központi Statisztikai Hivatal), egyesületünk alapító tagja a hazai GDP kérdéseivel foglalkozva számos olyan nehézséget említett, ami az országos statisztika szintjén nagyon komoly problémákat okoz. Így például azáltal, hogy az egész EU „belföldnek” számít, az országos számbavételből kiestek olyan adatforrások, amit eddig a vámhivatalok biztosítottak. Néhány regionális számsort is kimunkált, amire a helyiek – ha ott lettek volna – felfigyelhettek volna. A controllerek viszont kaphattak indíttatást arra, hogy „külső szempontból” miket is kellene még figyelni.

Poroszlai Csaba (gazdasági igazgató, Béres Rt.) bemutatta a tulajdonosi értékelésre és ösztönzésre jól használható EVA (Economic Value Added) alapú rendszert. Az eljárás közeledik a cash-flow alapú értékeléshez, ami a kalkulált tételek növekedését mutató számviteli eljárások ellensúlyozására segít a szilárd talajon maradni az értékelésben. Talán csak a matematikai módszerek fokozott használata veti fel azt a kérdést, hogy bizonyos mértéken túl nem válik-e túlzottan mechanisztikussá az értékelés?

Alpár Péterné (controllingvezető helyettes, Electrolux) bemutatta a közismert világcég tervezési és ösztönzési rendszerének metodikáját. A résztvevők különös figyelmet szentelhettek az előrejelzés módszerének sajátos alkalmazására, ami náluk a motiváció eszköztárának igen lényeges elemévé vált. Gondokat okoz viszont, hogy a külső – világgazdasági – tényezők (olajár, forintárfolyam) mozgékonysága elfedheti az érdekeltek jó vagy kevésbé jó munkájának hatását.

Ladó Judit és Horváth Tamás (Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft) az egységes nemzetközi számviteli eljárások (IAS, IFRS) bevezetésével kapcsolatos dzsungelbe engedtek bepillantást. A helyzet komoly, az igazi (mármint valóban egységes) megoldástól elég messze vagyunk. Bár az előadás és annak fogadása a hallgatóság részéről nem nélkülözte a derűs perceket, a controllerek számára elég sok nehézség látható a (bizonyos körben) 2005-től bevezetendő egységes mérlegek és beszámolók készítése során.

Véry Zoltán (BMS Informatikai Kft) az informatika controllingjának kérdéseivel foglalkozott. A helyzet láthatóan egyre bonyolultabbá válik a technika fejlődésével. Viszont nagyon jó sorvezetőt kaptunk az előadásban arról, hogy mit mérjünk, és hogyan építsük fel informatikai rendszerünket, ami a controllerek számára igen hasznos vezérfonalat biztosít.

Szegvári Péter (kormány-főtanácsadó) a régiófejlesztés aktuális kérdéseiről tartott ismertetőt. Az irányelvek elég tiszták atekintetben, hogy az uniós pénzek megszerzése, felhasználása és elszámolása milyen struktúrákat kívánna meg, a hazai önkormányzati szerkezet ennek nem felel meg. A jelenlegi „nagyon demokratikus, de igen gyenge hatékonyságú” – mondta az előadó. Ebben a kérdésben nem várható gyors elmozdulás.

Stefan Olech professzor (Lengyelország, Controlling Akadémia) néhány controlling alapfogalom mélyebb tisztázására vállalkozott. Bár ezek jórészt a hallgatóság számára ismertek, egy alapkérdés eltérő megfogalmazása gondolkodásra késztetett. Ez pedig a vállalkozások céljainak – mint a controlling elsődleges igazodási pontjainak – megfogalmazása. Úgy tűnik, hogy az eredeti attitűd (a növekedési tényező elsődlegessége) napjainkban kényszerűen változóban van és átadja helyét a kiszolgáló (ügyfélcentrikus) és igazodó attitűdnek. Alighanem ez szükségszerűen következik a „fenntartható fejlődés” gondolatmenetéből.

Gyimesi Gábor (üzletágigazgató, MCS Kft.) az EU pályáztatás mindennapjairól szólt. Gyakorlati eligazítást kaphattak a résztvevők ebben a napjainkban igen fontossá váló kérdésben. Összekapcsolva az első MCE konferencián kapott ellenőrzési módszerekkel, bővülhetett a controllerek tudásanyaga a mindenkit érintő fontos területen.

Bácsfalvi Mihály (vezérigazgató-helyettes, OTP Garancia Biztosító) a vezetési módszerek összhangjának hiányát mutatta be, amit bizonyára mindannyian érzékelünk, de most tisztán összefoglalva kaptuk meg. Nem mondhatunk mást, mint hogy a vezetéstudományon a sor, hogy rendszerbe foglalja és integrálja a különböző szakterületekről eredő vezetési eljárásokat. Addig viszont küszködni kell…

A konferencia derűs perceihez tartozott a (most már a Controller Szótárba is felveendő) bor-controlling (Pelle Béla, Egervin Borgazdaság) folyékony ismertetője, és ráadásul a Zwack Unicum jóvoltából a „Johnnie Walker ízvilágának felfedezése. Köszönjük!

Budapest, 2004. október 4.

                                                                                         Buda Szabolcs