Beszámoló a 2006 évi konferenciáról
A Magyar Controlling Egyesület IV. éves konferenciáját rendezte meg Nyíregyházán 2006.október 12-13-án. A konferencia-sorozat megerősödni látszik legalábbis a tekintetben, hogy ez már a negyedik volt a sorban és a controllerek érdeklődése változatlan. Jelzésszerű ez annak értelmében is, hogy nem vagy alig lehet olyan időpontot találni a konferencia megtartására, ami a controller naptárában ne ütközne valamilyen kötelezettség határidejével.
Az egyes előadások megkülönböztetett figyelmet kaptak a hallgatóságtól, melyek tartalmát röviden az alábbiakban foglaljuk össze:
„A magyar gazdaság helyzete ellentmondásos”
– ez volt az elsődleges üzenete annak a makrogazdasági összefoglalónak, amit a már megszokott magas színvonalon Petschnig Mária Zita ismertetett a hallgatósággal. Mert – mint az már közismert – az államháztartás korrigált hiánya az idén elérheti a 10,1%-ot és ez a legnagyobb gond, ugyanakkor a gazdaság növekedési üteme is lassul: az első negyedév 4,6%-os üteme után a második negyedév már csak 3,8%-ot mutatott. Van azért néhány bíztató jel is: az export növekedési üteme 5%-al nagyobb, mint az importé és így a külkereskedelmi mérleg jelentős javulása várható. A beruházások jelentősen csökkennek, az állami beruházások különösen. El kell viselnünk a restriktív gazdaságpolitika nehézségeit, a csökkenő reálkereseteket és a nem bővülő, csupán némileg átrendeződő foglalkoztatást. Van remény arra, hogy a konvergenciaprogram részletes kidolgozásával összefüggő adórendszerbeli módosítások meghozzák a beígért elmozdulást az egyensúlyi helyzet felé.
„Van eredményes gazdálkodás a közszférában is”
– ez volt a következő üzenet Debrecenből. Az önkormányzat holdingba szervezte közüzemeit (erről többször lehetett hallani, olvasni az elmúlt egy-két évben), de most Lőrincz Levente controlling vezető elmondhatta, hogy az önkormányzati vállalatok 4 évvel korábbi összesített hiánya 500 millió forint volt egy évben, ma már ez nullszaldós. Ennél még némileg többre is telik: Terjeszkedésük Esztergomtól Székelyudvarhelyig nyúlik és bizonyára ezek a települések jó hasznát fogják látni a debreceni tapasztalatoknak.
Fontos számszerűsíthető tapasztalat az, hogy a szinergiahatás legjobban a cash-pool tekintetében volt érzékelhető: a pénzgazdálkodás közös szintje nagyon jelentős mértékű banki költség megtakarítását jelentette. A következő lépések is bíztatóak: a cash-pool után az investment-pool kialakítása következik, ahol remélhetőleg hasonló eredményekről számolhatnak be majd. Controlling-szakmai területen a konszolidáció következik: az aszimmetriák kiszűrése az osztalékok, a támogatások, a fejlesztés-támogatás terén.
Említés történet néhány, a leadership körébe tartozó hatásról is: az egyes vállalatok vezetőinek ellenállásból együttműködésbe forduló attitűdjéről és a környezet változásait túlélő többváltozatos stratégiáról is.
Nehéz a controller élete, ha kevés az adata
Az élelmiszergazdasági vertikumban pedig nincs nagy adatbőség. Kondorosiné dr. Jobbágy Klára a debreceni egyetemen munkatársaival arra törekszik, hogy a tejgazdaság versenyképesség problémákkal küzd és először is azt kellene látni-tudni, hogy mi mennyi. Az élelmiszergazdaság többlépcsős vertikumok bonyolult szövevénye és ami az iparban egyre könnyebbé vált: az egyes vertikális lépcsők elkülönült elemzése (a jól elkülönült menedzsmentbeli bontás és gyakran a különböző tulajdonosok miatt), az ma még jellemzően alig épült ki az élelmiszergazdaságban. Ilyen körülmények között legtöbbször a lehetetlenséggel határos egy-egy szint elkülönült önköltségét kiszámítani.
Az élelmiszer termelés területén is kiemelkedő jelentősége van tehát a végtermék előállításában részt vevő értéklánc egyes elemei önköltségének pontos és reális meghatározásának
Így pedig ördögi kör áll elő. Meg kellene találni a beavatkozási pontot a következő láncban:
- technológia
- termelési tényezők
- minőség
- mérés
- beavatkozási pont
Ennek eredményeként ugrásszerű minőségjavulás lenne elérhető a termékben, ami a versenyképesség döntő feltétele. Itt eljutottunk a kulcsszóhoz: mérés, mérés, mérés – az a mai versenykritériumok kiindulópontja. Garantált minőség nélkül pedig a vállalkozás még félkarú óriás sem lehet, egyszerűen leradírozzák a térképről.: Már nem a pénzügyi mutatók az elsődlegesek!
Az alternatív energiaforrások gazdaságossága
Konferenciánk egyik kitűzött iránya a vidék gazdálkodási problémáival való foglalkozás. Ez már az előző témában is tetten érhető volt, de ebben az összefüggésben csak bonyolultabbá vált. Két előadást kaptunk energiafű – Illés Edit – illetve biogáz – dr. Petis Mihály – témában. Az előadók megszállott harcosai a megújuló energiák hasznosításának, és megismerkedhettünk azokkal a bonyolult tényezőkkel is, amelyek hasznosításukat segíthetik vagy gátolhatják. Bele kellett merülnünk a műszaki adatok és természeti tényezők befolyásáról szóló elemzésekbe, hogy valamelyest érzékelhessük, mennyi mindentől függ, hogy a gazdaságosság pozitív oldalára kerüljünk. Ebben azt érzékelhettük, hogy az energiafű termelésének és felhasználásának jóval közelebb vannak a megtérülési pontjai, mint a biogáznak, amely csak kivételesen alkalmas közegben „fordul termőre”.
Magas színvonalú controlling rendszerismertetőt élvezhettünk a Pilis Parkerdő vezető munkatársainak – Csépányi Péternek és Liebhart Istvánnak – az előadásában. Egészen egyedi az erdőgazdaság időtávja: ± 15 év az az időtartam, amelyet át kell tekinteni, hogy a beavatkozások hatását jól értékelni lehessen. Ez is bizonyítja, hogy a controlling rendszer a vállalkozás természetes ciklusához kell igazodjék, mégpedig tervezésben és értékelésben egyaránt. Sajátos körülmény az erdőnél, hogy az ágazatok (erdőművelés, fakitermelés, vadgazdálkodás, közjóléti szolgáltatás) egyidejűleg működnek egyazon földrajzi területen, ami más ágazatokban nem, illetve alig fordul elő. Tudnunk kell kezelni ezeket a sajátosságokat is.
Nyíregyházán is ugyanazok a problémák, mint Budapesten
– ez derült ki a megyei kórház controlling tapasztalatait hallgatva dr. Molnár Andrea és Winkler Sándor előadásában. Az egészségügy és kiemelten a kórházirányítás hatalmas küzdelmet folytat annak érdekében, hogy gazdasági értelemben felszínen maradjon. A zárt kasszás működésnek megfelelően a sikert azzal lehet jellemezni, hogy egyik részterület veszteségét a másik nyereségével sikerül kompenzálni, hiszen az ellátási kötelezettség meg nem sérthető.
Egy multinacionális vállalat zöldmezős beruházásának lehetséges útja
Új megoldást láthattunk az anya és leány viszonyában a „Master-Satellite” koncepció megismerésekor, amint azt Alpár Péterné és Katona Rita beszélte el nekünk az Elektrolux nagymúltú és sok sikert megért jászberényi gyára és az újonnan létesült nyíregyházi gyár vonatkozásában. Sajátos munkamegosztás alakult ki, amelyben a tapasztalatokban gazdag partner számos feladatot magára vállal és így segíti felnőni a kisebb testvért; nyilvánvalóan rengeteg munkával, vitával és megegyezéssel, de végül is sikeresen.
Sarbanes-Oxley: következetesebb ellenőrzés, több papírmunka
Karácsonyiné Juhász Ágnes, az ABB gazdasági igazgatója naponta tapasztalja, amit a többi controller egyelőre csak félve figyel: milyenek a belső ellenőrzési folyamatok és mi változik akkor, ha az úgynevezett SOX előírásokat kell követni. A felrajzolt képből egyértelművé vált, hogy a „mindent dokumentálni” alfaparancs erősödik, de talán az is remélhető, hogy egyre kevesebben lesznek azok, akik lazán értelmezik a folyamat-előírásokat és fegyelmezettebb lesz a munkavégzés. Ennek a controller csak előnyeit fogja élvezni.
Köszönet dr Kánási Erikának
azért, hogy szilva- és almafákkal teli hazájába csábított bennünket; hogy motorja volt a szervezésnek és vendéglátásnak, hogy ezernyi ötlettel igyekezett megszerettetni ezt a vidéket mindannyiunkkal – nem is sikertelenül.
Budapest. 2006. 10. 21.
Buda Szabolcs