Teljesítménymérés a felsőoktatásban –
Az összegyetemi célmegállapodásoktól az egyéni oktatói teljesítményig
- május 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán rendeztük a Menedzsment és Controlling Egyesület oktatói munkacsoportjának tavaszi workshopját. A hibrid módon megrendezett eseményen 11 egyetem képviselői vettek részt. A témából fakadóan ezúttal nemcsak az oktatói oldalt, hanem a funkcionális, így elsősorban a gazdasági és HR vezetőket is sikerült megszólítani.
2019 óta jelentős átalakuláson esett át a hazai felsőoktatás. Több hullámban összesen 16 egyetem lett ’ modellváltó’, azaz került alapítványi fenntartás alá. Az átalakulás érintette az intézmények finanszírozását is, részben teljesítménycélokhoz kötve azt. A workshopon azt jártuk körbe, hogy a teljesítményfinanszírozási szerződések hogyan változtatták meg az egyetemek teljesítménymérési és fejlesztési gyakorlatát, mind szervezeti, mind egyéni szinten.
Szukits Ágnes, az MCE oktatói munkacsoport vezetőjének rövid köszöntője után Kováts Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központ igazgatója mutatta be a modellváltás folyamatát és jellemző intézményi motivációit. Kiemelte, hogy a modellváltó egyetemek működésében, irányításában jelentős különbségek vannak, melyre Nemzeti Felsőoktatási Törvény ad lehetőséget. A kuratóriumok összetétele, azok szerepe, azaz a szenátusi és vezetői hatáskörök átalakulása részben eltérő mintázatot követnek, melyből összességében három különböző típusú intézményi vezetési modell rajzolódik: az elnöki irányítás, a rektori irányítás és duális modell.
Révész Éva és Drótos György, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központ folyó OTKA kutatásának résztvevői a felsőoktatás-finanszírozás lehetséges módjait vették számba, majd bemutatták a hazai felsőoktatási intézmények új finanszírozási struktúráját. Az alap és kiegészítő támogatások hagyományosan input jellegű kritériumokra támaszkodnak, ilyen például a hallgatói létszám vagy a minősített oktatói és kutatói létszám. A modellváltó egyetemek finanszírozási megállapodásaiban szereplő indikátorok ezen túlmutatnak, hiszen számos ’outcome’ (pl. publikációs teljesítmény) és ’throughput’ (pl. lemorzsolódási arány) jellegű mérőszám teljesítéséhez is kötődik az egyetemek finanszírozása.
Bodó Réka, a Pannon Egyetem HR vezetője arról beszélt, hogy mivel az egyetemek finanszírozásának alapja a minőségi többletteljesítmény folyamatos biztosítása, ezért szükségessé vált a teljesítménymérési és értékelési rendszer átalakítása. Bemutatta azt a folyamatot, hogyan építik be az objektív szempontokat az oktatók és kutatók teljesítménymérésébe, milyen indikátorokat használnak. Kiemelte, hogy a teljesítményértékelési folyamat csak akkor indul el, ha az adott kolléga teljesített egy ún. belépő szintet, azaz a munkaköréhez tartozó minimumelvárásokat. A saját fejlesztésű szoftver első nehézségei mellett az emberi oldalt, a teljesítményértékelést végző vezetők képzésének fontosságát emelte ki Réka fő tanulságként.
Az előadók sorát Leányvári Anett, a Budapesti Gazdasági Egyetem HR Fejlesztési és Képzési irodavezetője zárta az alábbi kérdéssel: Hogyan lehet olyan teljesítménymérést és értékelést kialakítani, ami a többi HR és szervezeti folyamathoz illesztve ösztönzi a tudatos fejlesztést/fejlődést és biztosítja a magas minőségű munkavégzést? Anett bemutatta a kompetenciamodellre épülő 360 fokos oktatói teljesítményértékelési és fejlesztési rendszert, mely az oktató-kutatói munkakörökben szemeszterekhez igazodó féléves, a támogató területeken egy éves ciklusú. A nemrég indult rendszert pilot fázisban van.
A napot Kádár-Csoboth Péter, az IFUA Horváth felsőoktatási szakértőjének összegzője zárta.
Az összefoglalót készítette:
Szukits Ágnes, PhD
Menedzsment és Controlling Egyesület
Oktatási munkacsoport vezető, Elnökségi tag