Családias légkörben, ismét nagy sikerrel zajlott le a CsV munkacsoport tavaszi workshopja Balatonkenesén, a Telekom Hotelben. Ezúttal a vállalkozások életében nagyon aktuális „Brandépítés – személyes márka” témáját dolgoztuk fel.
A kezdeti programismertetés és bemutatkozások után – tekintettel arra, hogy ezen a napon lépett érvénybe a GDPR törvény – Schwarczenberger Mária tartott egy rövid, gyakorlat orientált összefoglalót arról, hogyan lehet megfelelni a GDPR törvénynek, milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban.
A kb. másfél órás beszélgetést követően Szöllőssy Ági foglalta össze a márkaépítés – személyes márka kialakításával kapcsolatos legfontosabb ismereteket, folyamatokat.
Megtudtuk, hogy a márka, vagy brand egy termék vagy szolgáltatás minősége, fajtája, amit egy megkülönböztető jel, szimbólum vagy ezek kombinációja, arculati elem, szlogen, márkanév, logó reprezentál, amellyel markánsan megkülönböztethető a termék a piaci versenytársak hasonló termékétől. A márka azonosítja a gyártót vagy forgalmazót is. Idézett több ismert szakértőt, pl.: „A márka nem a polcokon, hanem a szívekben él.” „A márka = Minőségi garancia, betartott ígéret”
A márkaépítés, vagy pozicionálás az a folyamat, melynek során márkaígéretünket elhelyezzük környezetünk, potenciális vásárlóink fejében. Nyers adatokat, számsorokat nehezen jegyzünk meg. Ha az információt becsomagolva kapjuk, tudjuk kapcsolni, más már meglévő ismerethez, akkor könnyebben megragad. A márka ígéret álljon összhangban a pozicionálásunkkal.
Minden terméknek megvan a maga terméklétrája, amelynek alapján pozicionálni tudjuk a sajátunkat, kivéve, ha teljesen új termékről van szó.
A pozicionálás típusai:
• Funkcionális
◦ Hogyan oldja meg a problémát
◦ Mi az előny a fogyasztó számára
• Szimbolikus
◦ Önazonosság
◦ Valahova tartozás
• Tapasztalati
◦ Érzéki motivációk
Célszerű elhelyeznünk a márkánkat a Maslow piramison, hogy milyen szintű igényeket elégít ki és ezzel összehangolni az üzeneteket.
Seth Golding szerint: „Az adat elszáll, a történet megmarad” – vagyis nagyon jó a márkaépítéshez jó történeteket kapcsolni. Egy jó történet sokkal jobban megmarad a fejekben, mint ha csak a tulajdonságokat sorolnánk.
Történettípusok lehetnek:
A ki vagyok én? Itt nem a pozícióról vagy társadalmi helyzetről van szó elsősorban, ezek a történetek azt hivatottak bemutatni, milyen ember is az elbeszélő. Milyen célok mozgatják, milyen értékeket képvisel.
A miért vagyok itt? Nem szeretjük, ha túl direkt módon akarnak minket meggyőzni. Az ilyen történetek ezt helyezik kontextusba, segítenek legyőzni a közönségben lévő gyanakvást.
Víziót közvetítő történek Ha tudják, hogy kik vagyunk, és miért vagyunk itt, akkor jöhetnek a víziót, jövőképet felvázoló történetek. Ennek a történet típusnak a veszélye, hogy megértjük ugyan, hogy miért jó az előadónak, de nagyon könnyű kihagyni a történetből a hallgatóságot, hogy az miért lesz jó számukra.
Oktató mesék Az oktatómesék segítenek megérteni, kontextusba helyezni az új információt. Megmutatja a készségeket, amelyeket el kell(ene) sajátítanunk, de megmutatja az előnyét is a megszerezhető tudásnak.
Values-in-Action / Érték a tettekben történet A helyes és elvárt viselkedés bemutató történet tartoznak ebbe a nagyon hatásos kategóriába. Nagyon jó motivációs eszköz az ilyen történet.
„Tudom mire gondoltál” típusú történetek Ez a történet akkor rezonál tökéletesen, ha hallgatóként úgy érezzük, hogy „épp erre gondoltam”, de jó hogy mondja. Nagyon jól használhatóak az ilyen a történetek az ellenérvek, kétségek eloszlatásában, még mielőtt az elhangzott volna. A sikeres értékesítők gyakran élnek ezzel az eszközzel.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója szerint: „Énmárkánk egyező azzal, amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából.”
Ági az előadását számos példával fűszerezte egészen vacsoráig. Vacsora után a szokásos „borcontrolling” keretében beszélgettünk, ismerkedtünk egymással.
Szombaton csatlakozott Gerendás Richárd a csapathoz, aki igen tapasztalt a márkaépítésben, márkák újra pozicionálásában, kampánytervezésben. Richárd közel három évtizedes marketing tapasztalattal rendelkezik. Olyan nagy márkákkal dolgozott, mint az Omnia, a Knorr levesek, a Tihany és Bakony sajtok, Philips vagy az Avent, hogy csak néhányat emeljünk ki. Így lehetőségünk volt, a saját cégünk/márkánk megjelenését érintő gyakorlatoknál az ő szakmai visszajelzéseire is támaszkodni.
A szombati napon Ági vezetésével az előkészített feladatokat oldottunk meg. Először nagyobb márkákat elemeztünk. Utána a „Mi lennék, ha…” kérdésre válaszolva mindenki elmondta, hogy a cége milyen motoros jármű, autómárka, vagy állatfajta lehetne. Ezt követően egyenként megfogalmaztuk, hogy ha 10 év múlva benne lennénk a Forbes magazinban, milyen főcímmel, alcímmel, képpel jelennénk meg.
A magunkkal hozott reklámanyagokat, honlapokat kiscsoportokban beszéltük meg egymással és értékeltük egymást. Ebben Richárd sokat segített személyre szóló tanácsokkal.
A délutánt történetmeséléssel zártuk, mindenki elmondott egy-egy siker sztorit a saját munkásságából, amit a többiek értékeltek. Nagyon érdekes volt és közben jókat nevettünk. Általános vélemény volt, hogy mindenki nagyon hasznosnak értékelte az összejövetelt és egyben nagyon jól érezte magát.
Megállapodtunk, hogy a következő találkozón az „Üzleti modellezés” témáját dolgozzuk fel. A következő workshop időpontja: 2018. szeptember 21-22. és a helyszín ismét Balatonkenesén a Telekom Hotel lesz.
A beszámolót készítette:
Schwarczenberger Mária
MCE ügyvezetőség tagja
CsV munkacsoport vezetője