Közel 140 szakember részvételével, teltházzal zajlott szeptember 29-én a Menedzsment és Controlling Egyesület éves Controlling konferenciája a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem zuglói campusán. A „Stabilitás a változásban: Válaszok a controlling és vállalatirányítás kihívásaira” című rendezvény előadásai a mesterséges intelligencia alkalmazásától a vezetői döntéshozatalon és a HR controllingon át a controlleri szerep átalakulásáig számos aktuális szakmai kérdést jártak körül.
AI a controllingban: új lehetőségek, változó szerepek
A konferenciát Zábrák Izabella, az MCE elnöke nyitotta meg, aki a mesterséges intelligencia controllingban betöltött szerepének fejlődését mutatta be. Kiemelte, hogy a generatív AI után az AI-ügynökök jelentik a következő lépcsőfokot: ezek már összetett, egymásra épülő feladatokat is képesek önállóan elvégezni, az adatok folyamatos figyelésétől az eltérések elemzésén át az intézkedési javaslatok megfogalmazásáig. Mindez a controllerek számára több időt szabadíthat fel a valódi döntéstámogatásra, miközben az AI eredményeinek értelmezése és ellenőrzése továbbra is emberi feladat marad. A sikeres alkalmazás alapfeltétele a megfelelő adatminőség, az egyértelmű felelősségi rendszer és a tudatos vállalati AI-stratégia.
A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról Preiszler Zoltán, a Kőröstej Kontrolling & SAP vezetője is beszélt, vállalati nézőpontból bemutatva a technológia controllingfolyamatokban rejlő lehetőségeit.
Vezetői hitelesség és gyorsabb döntéshozatal
Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE Doktori Iskolájának vezetője a vezetői hitelesség kérdését vizsgálta. Rámutatott, hogy a hitelesség nem önmagában a vezetői pozícióból fakad, hanem a döntések, a viselkedés és a képviselt értékek hosszú távú következetességéből épül fel. A változó generációs elvárások mellett különösen fontos az önazonosság, a bizalom és az őszinte visszajelzések szerepe.
Farkas Pál, az AUMOVIO Hungary termelési és gyári ipari mérnökségi vezetője az európai és kínai autóipar működési modelljeit összehasonlítva a döntési sebesség versenyképességre gyakorolt hatását elemezte. Bemutatta, hogy a vállalati folyamatokban jelentkező információs, felelősségi, jóváhagyási és végrehajtási késedelmek jelentős veszteségeket okozhatnak. A controlling feladata ezért nemcsak a költségek utólagos kimutatása, hanem a működési és döntési folyamatok fejlesztésének támogatása is.
HR Dashboard: az adatoktól a vezetői döntésekig
Czirók Márta, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Herpai Levente, az OTP Bank Head of Human Capacity Modeling szakértője közös előadásukban a HR Dashboardok döntéstámogató szerepét vizsgálták.
Hangsúlyozták, hogy a HR controllingban nem az adatok mennyisége, hanem azok megfelelő értelmezése és üzleti összefüggéseinek feltárása a meghatározó. Már az alapvető mutatók, például a létszám, a fluktuáció vagy a hiányzások értelmezése is összetett lehet. Az OTP gyakorlatából hozott példák megmutatták, hogyan segítheti a különböző HR-mutatók együttes vizsgálata a szervezeti működés jobb megértését.
Az előadók kiemelték az adatbiztonság és a jogosultságkezelés fontosságát is. A legfontosabb üzenet szerint nincs minden szervezet számára egyformán megfelelő HR-mutatórendszer: a dashboardok kialakítását mindig az aktuális üzleti és vezetői kérdésekhez kell igazítani.
Controlling különböző üzleti környezetekben
A konferencia további előadásai a controlling ágazatspecifikus kihívásait is bemutatták. Végh Anett, a Budai Egészségközpont CFO-ja az egészségügyi controlling sajátosságairól, míg Gmoser Anikó, az RTL Csoport Controlling igazgatója a médiacontrolling aktuális kihívásairól és újdonságairól beszélt.
A délutáni programban a szakma emberi és szervezeti oldala is előtérbe került. Pásztor Katalin, a Knorr-Bremse Fékrendszerek CFO-ja és Kolonics Róbert, az e-LEDGER ügyvezetője a Mészáros Ágnes MCE-elnökségi tag által moderált kerekasztal-beszélgetésen a controlleri karrierutakat járták körül.
Balázsné dr. Lendvai Marietta és Dr. Németh Szilárd, a BGE docensei az ügyfélélmény-menedzsment stratégiai és controllingvonatkozásait mutatták be. Dr. Kása Richárd, a BGE tanszékvezetője a szervezeti szubkultúrák láthatatlan törésvonalaira hívta fel a figyelmet, míg Dr. Dén-Nagy Ildikó, a BGE tanszékvezetője egy akvizíció példáján keresztül vizsgálta a változásmenedzsment kérdéseit.
A szakmai programot Szabó Tamás, a BGE hallgatója, az MCE 2026-os Év Controlling Dolgozata pályázatának győztese zárta. Előadásában a kilátáselmélet (Prospect Theory) és a kognitív torzítások controllingriportálásra és vezetői döntéshozatalra gyakorolt hatását mutatta be.
Szakmai tudás és kapcsolatépítés
A konferencia előadásait közös kérdés kapcsolta össze: hogyan teremthet a controlling egyre nagyobb üzleti értéket a gyorsan változó vállalati környezetben? A programból kirajzolódott, hogy a controlleri szerep egyre inkább az adatok értelmezése, a működési összefüggések feltárása és a vezetői döntések aktív támogatása felé mozdul el.
A teltházas rendezvény az ismeretszerzés mellett a személyes találkozásokra és a tapasztalatcserére is kiváló alkalmat teremtett. A résztvevők az előadások közötti szünetekben közvetlenül beszélgethettek az előadókkal, megoszthatták tapasztalataikat és új szakmai kapcsolatokat építhettek.
A konferencián készült fotók megtekinthetők képgalériánkban.